Sorozatunkban tudományos igényességgel vesszük végig azokat a népszerű tévedéseket és csúsztatásokat, amik a Hagyományos Kínai Orvoslást övezik.

Az előző rész tartalmából: Megismerkedtünk egy holland emberrel, és egy francia emberrel. Előbbi a XVI. sz. vége felé kiadott egy akupunktúrás fordítást, és a qi-t levegőnek fordította. Utóbbi a XX. század elején adott ki akupunktúrás szöveget, a qi-t energiának/életenergiának fordította, és ezzel mindent elrontott.

 

“A helyzet az, hogy a hagyományos kínai orvoslás nyugati nyelven publikált szakirodalma 95%-ban a nyugati elvárásokat tükrözi, nem pedig a kínai történeti realitást.” 

Paul Unschuld

Nakéremszépen.

A 气 (qi) szó a kínaiban elég sok jelentéssel bír (a kínaiban egy adott írásjegy általában - nem mindig - elég sok jelentéssel bír). A jelentéseket a legtöbbször az határozza meg, hogy milyen összetételben használjuk. A qi alapjelentései között példul megtaláljuk a "gáz", "pára", "lélegzet", "levegő", "szag/illat" stb. Szavakat. Például amikor az ég+qi összetételt használjuk, akkor az azt jelenti, hogy időjárás, amikor a qi+labda összetételt használjuk, az meg azt jelenti, hogy léggömb. És így tovább, sorolhatnánk, amíg a tehenek haza nem jönnek (ld. még: napestig). Na jó, még egyet: amikor például a tea qijéről van szó, akkor az meg azt jelenti, hogy a tea különleges energiája, nem, nem, hanem azt, hogy a tea illata, bármit is magyarázzanak a teaboltos eladók.

A qi a hagyományos kínai orvoslásban elég fontos szerepet tölt be. A hagyományos kínai orvoslás egyik nagy alapművének számító Sárga császár belső könyve (Huang Di Nei Jing, 黄帝内经) külön fejezetet szentel az emberi test élettani funkcióit szabályzó folyamatok részeletes tárgyalásának. Ez a fejezet a Qi, vér és testnedvek elméletének fejezete.

Az elmélet egy működési modellt ír le. Annak az élettani folyamatnak a  leírása, hogy az emberi szervezetben vannak a zavartalan működéshez föltétlenül szükséges anyagok, és vannak olyan élettani fukciók, amik ezeket az anyagokat mozgatják és a szervezet minden pontjába eljuttatják.

Ebben a modellben a zavartalan élettani működéshez elengedhetetlen alotóelemek egy anyagi (vér és testnedvek) és egy funkcionális halmazba soroltatnak. Utóbbi lesz a Qi.


Qi = funkció

A hagyományos kínai orvoslásban a qi a legtöbbször egyszerűen azt jelenti, hogy funkció vagy élettani funkció. Ennyi. Nem energia. Nem láthatatlan okkult rezgés. Nem szubtilis finomtesti izé, ami a láthatatlan meridiánokban (amikről a kedves olvasó már tudja, hogy szintén ugyanannak az embernek a fordítási leleménye, aki kitalálta, hogy a qi = energia) áramlik. Élettani funkció.

Tehát mondjuk amikor pl. olyan kifejezéseket olvasunk, hogy szív-qi, gyomor-qi, máj-qi, meg ilyenek, akkor két dolgot kell szem előtt tartani.Az egyik, hogy az itt szereplő szervnevek nem szervnevek, hanem funkcionális egységek nevei. Tehát amikor szívről, tüdőről, satöbbiről beszélünk, akkor nem arról a szívről és tüdőről beszélünk, amit anatómia órán tanítanak az orvosin. Ez nagyon fontos.

A másik fontos, hogy ezekben az esetekben a qi jelentése szimplán az, hogy "funkció". Nem energia, nem láthatatlan anyag, nem kozmikus rezgés, hanem funkció.

Tehát amikor például a vese nevű funkciókör kapcsán "qi hiányról" beszélünk, akkor mindig, feltétlenül és kivétel nélkül azt értjük alatta, hogy alulműködés, vagy funkciócsökkenés. Az adott funkciókör nem látja el megfelelően a feladatát. Mondjuk a szív nem pumpálja a vért úgy, ahogyan azt kellene. Soha nem arról beszélünk, hogy van egy nagyon finom rezgésű, szubtilis izé, energia, ami kifogyott a szívből, és akkor majd ilyen vékony tűkkel visszarakjuk bele az energiát a bőrön keresztül.

Vagy a mikor a qi elakadásáról/megrekedéséről beszélünk, akkor nem arról van szó, hogy az életenregia megakad egy helyen, és nem tudja elvinni a fényt a kislábujjba, hanem valamilyen funkciózavarról.

Qi = subsztancia, jelleg, minőség

A HKO művekben a qi másik jellegzetes használata, amikor gyógynövények, ételek bizonyos jellemzőit írják a qivel. Például azt mondják, hogy a menta qi-je hűvös, a gyömbéré pedig meleg, akkor ez alatt azt értik, hogy a menta jellege vagy minősége hűtő hatású, a gyömbéré pedig melegít. Qi a levegő, amit belélegzünk, és qi, azaz tápanyag van a gabonában és az ételekben, amit elfogyasztunk.

Qi = kórokozó

Van végül olyan, amikor a szövegekben az "ártó qi" (邪气) kifejezés szerepel. Ez minden esetben valamilyen kórokozót jelent.

Ennyi-ke

A HKO klasszikusaiban sehol egyetlen mondat erejéig nem szerepel a Qi abban az értelemben, ahogy azt nyugaton sokan szeretik használni – de nem csak a klasszikus művekben nincs ilyen, egyetlen későbbi szakmunkában sem szerepel.

A Qi-nek az az értelmezése, mely szerint az valamiféle “vitális energia”,  nem része a Hagyományos kínai írott és íratlan hagyományának. Nem volt része soha. Aki mást  állít, az vagy szándékosan hazudik, vagy egyszerűen arra se vette a fáradtságot, hogy egy wikipédia oldal mélységnél jobban belemenjen a témába.

Tehát amikor közepesnél valamivel rosszabul tájékozott nagyokosok hosszú-hosszú cikkekben arról értekeznek, hogy a HKO többek között azért baromság, mert még nem sikerült megmérni műszerekkel a testben azt a láthatlan energiát, hogy Qi, akkor semmi mást nem csinálnak, mint egy saját maguk által épített szalmabábbal hadakoznak.

A HKO történelme során ugyanis soha senki nem használta a Qi-t ebben az értelemben.

Már úgy értem: senki, aki egy kicsit is ért hozzá.